Szerkezetek jelölései
A szovjet óragyártók kialakítottak egy sajátos kódjelölési rendszert óraszerkezeteik könnyebb beazonosíthatósága érdekében. Ennek a rendszernek vannak előnyei és hátrányai is. A szovjet időkben általában 4-számjegyből álló kódot használtak, újabban viszont már a több számjegyből állóak sem ritkák. A számsor első két számjegye szinte mindig az adott szerkezet átmérőjét jelöli mm-ben kifejezve. A 3.-4. vagy 3.-4.-5. számjegyek pedig a szerkezet technikai paramétereire utaló kódszámok. Ez utóbbiakat egy táblázatban próbáljuk meg rendszerezni, elősegítve ezzel a szerkezetek könnyebb beazonosíthatóságát.
A rendszer persze közel sem tökéletes. Egyrészt a kódot ismerve anélkül meghatározhatjuk a szerkezet főbb paramétereit, hogy azt egyáltalán látnunk kellene. Másrészről viszont sajnos viszonylag nagy a lehetősége annak, hogy egyéb információ hiányában, csak a kód ismeretében összekeverjük a különböző gyárak által készített szerkezeteket. Jó példa erre a 2209-es kódszám. Erről rögtön tudjuk, hogy egy 22mm átmérőjű, központi másodperces és ütésbiztosított billegővel ellátott szerkezettel állunk szemben. Igen ám, de ilyen kóddal ellátott szerkezetet készített a Poljot, a Vosztok, sőt a Rakéta is. És jelen esetben még a szerkezetben fellelhető kövek száma sem jelent biztos fogódzót, hisz mind a Poljot, mind a Rakéta esetében egy 23 köves, extra lapos szerkezetről van szó.
Ebben az esetben tehát jól jöhet az azonosítás során a gyári típusjelzések ismerete is, amelyeket szerencsére a korai modelleknél szinte mindig alkalmaztak is. Ezeket a típusjelzéseket is igyekszem bemutatni egy külön menüpontban. Ezek alapján egyébként a szerkezetek gyártási időszaka is bizonyos keretek között beazonosítható. A kezdetektől kb. az 50-es évek végéig terjedő időszakban a szerkezeteket gyakran ellátták a gyártási időre vonatkozó pontosabb adattal is. Ez az a bizonyos 3 számjegyből álló számsor, mely a következőképpen jelent meg. Pl. 3-56. Az első szám negyedévet jelöl, míg a kötőjel utáni számpár a gyártás évét mutatja. A példa esetében tehát a szerkezetet 1956 harmadik negyedévében gyártották. A 30-as években az évet még általában egy számmal jelölték, pl. 2-7 formában. Tehát e szerint a szerkezet 1937 második negyedévében készült. Egy-két típusnál, pl. stoppereknél, hajókronométereknél még az egész kései időkig alkalmazták, esetleg ma is alkalmazzák ezeket az évjárat jelöléseket.
Persze a gyakorlott szem mindenféle számok és jelek segítsége nélkül beazonosítja az adott szerkezetet annak látványa alapján is. Az ehhez szükséges gyakorlat elsajátításához nyújt majd jó segítséget a szerkezetek fotóalbuma.
A kódtáblázat lényegében az 50-es évek végén született és a szovjet óragyárak mindegyike alkalmazta azt. Korábban is megkülönböztették egymástól a szerkezeteket, de nem létezett egy közös rendszer. A táblázatban szerepelnek olyan kódszámok is, amelyekhez tartozó szerkezet végül is sosem készült el. Az utóbbi időkben pedig nem minden esetben ragaszkodtak az orosz gyártók a jól bevált rendszerhez, hanem saját kód kombinációkat hoztak létre. Így történhet meg például, hogy míg a régi táblázat szerint a 33-as kódvégződés a dátumkijelzős karstopperre utal (Poljot 3133-as), addig pl. a Vosztok 2433-as szerkezete egy automata felhúzású óramű kronográffunkciók nélkül.
Utolsó frissítés - 2022. márc.