Bár a kezdeti időkben a gyár igénybe vette a termelés szervezéséhez amerikai és német technikusok segítségét is, mintegy 2 év múltán már képesek voltak az önálló termelésre.
Szinte a kezdetektől exportra is termelt a gyár és elkezdték a kiváló minőségű repülőgép-műszerfali órák, valamint kronográfok gyártását is.
A folyamatosan termelő gyárat 1935-ben Kirov Óragyár (Szergej Mironovics Kirov után) névre keresztelik. Ekkorra már nagy mennyiségben gyártanak pilóta-, megfigyelőórákat, hajó kronométereket és különböző fedélzeti és műszerfali beépített órákat.
1939-re befejeződik a gyár gépekkel való teljes felszerelése. Eddigre már közel 3 millió zseb- és karóra készült az üzemben, elsősorban a hadsereg igényeit kielégítendő.
1941-ben a háború pusztításai elöl a gyárat evakuálják a távoli Zlatoust városába, ahol a front igényeinek megfelelően a hadsereg járműveinek óráit készítik elsősorban és persze a hadianyag gyártásából is kiveszik részüket. A II. Világháború befejezése után a gyárat visszatelepítik Moszkvába. Ekkortól kezdve a gyár neve: Első Moszkvai Óragyár (Первый Московский Часовой Завод - 1МЧЗ).
A lőszergyártás megszűnt és a termelés ezután már a polgári piac igényeit próbálja kielégíteni. A termékskála ekkor még elsősorban a licenc alapján gyártott szerkezeteken alapul, de a mérnökök már gőzerővel dolgoznak saját ötleteik kivitelezésén.
1960-ban megjelennek a gyár történetében az első Poljot (Полет - Repülés) márkanéven forgalmazott órák, majd 1961-ben - Jurij Gagarin első űrrepülésének apropóján - maga a gyár is felvette a Poljot nevet.
A gyár a XX. század második felében is megmaradt a legnagyobb és legtermelékenyebb szovjet óragyár szerepében egészen a Szovjetunió széthullásáig.